2009. december 4., péntek

A szakellátásra továbbküldött magánbeteg mindig visszakerül a praxisba?

Egy amerikai weboldalon olvastam egy felmérést, ahol a fogorvosokat arról kérdezték, mennyire elégedettek azzal a gyakorlattal, ahogy a tovább szakosodott kollegákhoz küldött betegek visszakerülnek hozzájuk.

Amerikában a szakosodás sokkal előbbre tart, mint nálunk. Sokkal inkább bevett gyakorlat a beteget endodontológus, parodontológus, fogszabályozó, szájsebész, eszetétikai fogász, implantológus szakemberhez küldeni, mint nálunk. A vizsgálat azt mutatta, hogy a betegek visszairányítása a beküldő orvoshoz ott se megy mindig zökkenőmentesen. A felmérésben a fogszabályozó és szájsebész kollegák bizonyultak a legjobb partnereknek, a parodontológusok a legrosszabbnak.

Természetesen a magyar helyzet teljesen más, de úgy gondolom, itt is jelentkezik ez a probléma.

Mi a személyes tapasztalatotok a saját praxisotokban? Szívesen külditek a betegeket a tovább szakosodott kollegákhoz? Vagy, ha mód van rá, akkor megoldjátok helyben a problémát?

Véleményem szerint az olyan szakrendelések lehetnek sikeresek, ahol csak egy területre szakosodtak és nem foglalkoznak általános fogászati beavatkozásokkal. Például, egy olyan röntgenszolgáltatás, amelyik csak ezzel foglalkozik, szerintem több oda irányított betegre számíthat, mint egy fogorvos kolléga, aki szintén rendelkezik hasonló minőségű röntgenberendezéssel. Gyakori Magyarországon, hogy a fogszabályozó orvosok, szájsebészek is teljes körű ellátást biztosítanak, vagy olyan jól felszerelt magánrendelőbe rendelnek, ahol többen dolgoznak és általános fogorvosi beavatkozásokat is végeznek.

Az ilyen típusú rendelésekre a beteget elküldeni természetesen bizonyos rizikóval jár, hiszen, ha a beteg, például, évekig a fogszabályozó kollegához jár kezelésre, előfordulhat, hogy a közben saját vagy a családtagjainál jelentkező felmerülő problémával is ahhoz a szakemberhez fordul, akihez úgy is rendszeresen mennie kell.

Természetesen a lelkiismeret azt kívánja, hogy a megfelelő szakember lássa el a beteget és, ha minden teljesen etikusan zajlik, akkor nincs is ezzel semmi baj.

Kíváncsi vagyok azonban, hogy a gyakorlatban mi a tapasztalatotok. Visszakerülnek a betegek vagy sem? Tájékoztat írásban a kolléga a talált elváltozásokról, az elvégzett kezelésekről vagy a kezelés utáni rátok váró feladatokról, stb.?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése